Őrségi 5érzék Házak © 2025 - Minden jog fenntartva.
Rólunk
A Hegyi család rövid története 1993-tól.
Dunaharasztiból költöztünk Őrimagyarósdra, mikor a rendszerváltással édesapám öntödéje, ami hat főt foglalkoztatott leállt. Sok ötlet felmerült mivel is lehetne foglalkozni, aztán kipattant az ötlet Vilmos fejéből „Irány az Őrség! Szálláshelyeket kell építeni, turizmussal foglalkozni!
1992-ben elkezdődött az építkezés.
Fantasztikus energiával elkészült a négy családi lak, s az egyik az otthonunk lett. Szoros barátságok szövődtek az esti szalonnasütögetések közben, amelyek a mai napig tartanak. Természetesen az évek során az igények is változtak. Legyen reggeli! Legyen félpanziós ellátás! Legyen kétágyas szoba! Legyen wellness! Férjen el egy buszos csoport! Majd újabb és újabb ötletek jöttek, amiket meg is valósítottunk…..Lett még falusi élményként lovaglás hintóztatás, szénafürdő, gyógynövényes fürdő!
Napjainkban
A családi vállalkozást most már főképp a második generáció viszi tovább. 2018-óta a fő tevékenységünk az esküvőszervezés. Birtokunkba került egy régi szénás pajta és készítettünk belőle egy csodálatos esküvőhelyszínt.
Jelenleg én (legkisebb gyermek) vezetem, mint ügyvezető a vállalkozást. Zsombor (bátyám) az éttermet vezeti, mint séf, de természetesen mindenki mindent is csinál. Ha kell, tetőt bontunk, ha kell, füvet nyírunk, ha kell, felszolgálunk. A cukrász végzettségű sógornőm is sokszor meg van bízva a lakodalmak alkalmával, hogy finomabbnál finomabb pogácsákat készítsen. Édesanyám és Édesapám is aktív részesei a munkáknak. 2021-óta a férjem is belépett a családba és azóta elvégezte a barista képzést, hogy a vendégek még jobb minőségű kiszolgálást kapjanak.
A területünk most már több mint 3 hektáron helyezkedik el. Igazi családi birtok vagyunk, ahol a különböző generációk értékei egységes egésszé álltak össze. Ez a harmónia tükröződik fiatalos, mindig megújuló vállalkozásunkat.
A területen található látnivalók:
Történelmi fatojás
Őrimagyarósdon áll a hatalmas történelmi fatojás. Az 5Érzék Házak birtokán és Hegyi Vilmos a tulajdonos, aki a megálmodója és készíttetője.
Ő így beszél a szoborról:
“A mi tojásunk, szép nagy tojás! Fából készült. 1750 körül Nemesrempehollóson ültetett valaki egy tölgyfa csemetét. 2000-ben aztán kivágták, és mi megvettük.
Tojásként 2003 szeptemberében látta meg a napvilágot.
Méretei miatt sajnos nem sikerült bemutatnunk a tojás világnapján. Majdnem 5 tonnát nyom, 2 és fél méter magas, 4 méter kerületű. Hát, soványnak nem mondható! Hasonlít egy kicsit a megereszkedett lágytojásra, de akkor is a mi tojásunk!
Korábban, annyi mindent beleálmodtunk abba a hatalmas tölgyfarönkbe. Eredetileg búcsúzó mennyasszony lett volna, aki egy tulipános ládán ül. Gondoltunk történelmi hőseinkre, de melyiküket ragadjuk ki? Gyermekeink javasolták, hogy legyen ”Vili a bálna” (Viszonylag könnyű dolga lett volna a mesternek). Bibliai téma is eszünkbe jutott.
Miért éppen tojás lett? Az ihletet egy családi kirándulás alkalmával merítettük.
Zengővárkonyban, a Míves Tojás Múzeumban több ezer szebbnél szebb díszített tojással találkoztunk. Volt ott áttört, hímzett, magrátétes, szalmarátétes, viasz levonatos, patkolt faragott és felsorolni is nehéz, még hányféle….!
A múzeum dolgozói nagyon kedvesen lelkesen, és büszkén mutatták a páratlan gyűjteményt. Megtudtuk, hogy a tojás az Élet jelképe, és az Újjászületés jelképe.
A nyaralásból hazatérve kaptuk a hírt, hogy a mester, akire 3 éve vártunk, pár napon belül érkezik. Frech Ottó, aki ”a fa állati kártevőjének” nevezte magát, már faragott nálunk egy őrségi legényt, és egy őrségi leányt 1998-ban. Azóta is vendégházunk díszítői ezek a korhű ruhákban megfaragott faszobrok.
Nyilvánvalónak tűnt, hogy a faragás témája csak tojás lehet.
Annak idején Czirok Ferenc festőművész volt a segédje, most viszont Ukrajnából érkezett egy ügyes kezű fafaragó, Gergely István.
Napkeltétől napnyugtáig fáradhatatlanul kopácsoltak, és minden nap rácsodálkozhattunk egy újabb fejezetre őstörténetünkből.”
Hogy mi van a tojáson?
A tojás talpazata lángcsóvákból áll. Legfelül Emese álma látszik. A következő kép a csodaszarvas üldözése 🦌majd a honfoglalás, vérszerződés, István királlyá koronázása, koronázási jelképek (korona, jogar, palást, országalma, kard), tarsolylemezek, Magyarország címere, Szent László király portréja és a legenda a kun lány megmentéséről.
Trianoni emlékmű:
1920.június 4-én délelőtt tíz óra:
Budapesten és országszerte megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták a szirénáikat a nemzeti összeomlás fájdalmas gyásza miatt.
2020. június 4-én Őrimagyarósdon délelőtt 10 órakor baráti körben felavatásra került a 320 kg-os bronz Trianoni emlékmű!
A 100. évforduló adta az apropóját a mű megalkotásának!
Hegyi Vilmos kapott ihletet!
Farkas Ferenc szobrászművész tervezte!
Fődi István, Kiss Sándor, és Hegyi Vilmos öntőmesterek készítették!
Helyszín: Szegedi Öntőműhely
Miért?
Hogy emlékezzünk
Harang:
Hegyi Vilmos öntőmester.
Ám az öntőmester és a harangöntő két különböző szakma! Ez utóbbi, talán a legnehezebb és nagyon ritka! De Vilmos nem szokott megfutamodni a kihívások elől! Elhatározta, hogy ő bizony készít egy harangot, ha addig él is……
Meghallgatták az égiek, és megérkezett a talentum! Régi osztálytársakkal összefogva egy szegedi öntőműhelyben megalkották a harangot a fiúk.
A gyönyörű harangláb Milkovics Jenő fafaragó keze munkáját dicséri! A virágmotívumok rejtett üzenetek az értők számára!
S kiért szól a harang?
Egyelőre a boldog párokért!
A fogadalmukért és az esküjükért!
Az örökké tartó szerelemért, míg a halál el nem választ!